Bár Mátyás és Szonja lassan kétévesek lesznek, azon szerencsés gyermekek közé tartoznak, akik továbbra is minden nap kapnak anyatejet édesanyjuktól. A gyönyörű híradós maga is azt mondja, soha nem gondolta volna, hogy kétéves korukig szoptatni fogja csemetéit, nem volt tudatos döntés, egyszerűen csak így alakult - ahogyan fogalmazott. Munkája lehetővé tette, hogy egyetlen napot se kelljen távol töltenie az ikrektől, így fel sem merült nála, hogy abba kellene hagynia a szoptatást.

"Szinte közvetlenül a megszületésük után mellre tették őket, pedig császármetszéssel jöttek a világra"

Erős Antónia: Mindenekelőtt szeretném megemlíteni a Péterfy Sándor utcai Kórház szülészetét. A császármetszés után körülbelül háromnegyed órával mindkét gyerek szopott, és ez bizony azoknak a szakembereknek köszönhető, akik akkor engem körülvettek. Az első bőrkontaktus egyébként nem velem történt meg, hanem az édesapjukkal, amely szintén a kórház dolgozóinak érdeme. Mindkét gyermekünket a férjem mellkasára tették az érkezésük után, így az első dolog amit meghallottak a világból, az az édesapjuk szívverése volt. Ez egy életre szóló különleges kötelék; valami olyasmi, amit még én sem élhettem át.

"A mai napig egyszerre szoptatom őket"

Erős Antónia: Persze vannak a szoptatásnak nehézségei, különösen ikreknél. A második napon az volt a kérésem a csecsemősök felé – akik szinte szoptatási tanácsadóként is működnek – hogy tanítsanak meg arra, hogyan kell a két babát egyszerre szoptatni. Aki ezt átélte, annak gondolom nem kell magyarázni, hogy miért. Egy apró újszülött - főleg aki olyan súllyal születik, mint az én gyerekeim – kezdetben valamivel erőtlenebbül szopik, így egy-egy etetés eltarthat akár háromnegyed-egy órán keresztül is, ezt lekettőzni képtelenség; így kértem, hogyha lehet, oldjuk meg egyszerre. Ők megmutatták nekem, az ikrek pedig azóta is egyszerre szopnak. Jórészt ennek köszönhető, hogy nem csúsztunk el. Bevallom persze, hogy az éjszakai etetéseknél időnként előfordult, hogy az egyiket egy picit ébreszteni kellett a másikhoz; de ennek az lett az eredménye, hogy egy nagyon jól követhető, együtt tartott napirendjük van a gyerekeimnek azóta is. Együtt szopnak, együtt esznek, együtt tesszük le őket aludni. Megjegyzem, ez azért habitus kérdése is, mert nem minden gyereknél, nem minden ikerpárnál lehet ezt megcsinálni. Nálunk szerencsére működik és bevált.

"Kezdetben féltünk, hogyan birkózunk meg egyszerre két kisbabával..."

Erős Antónia: Az első hetekben volt plusz segítségünk, ők (is) a csecsemősök voltak a Péterfyből. Félelmeink hamar alábbhagytak, Szonja és Mátyás már az első hetekben nagyon jó babák voltak, és hamar rájöttünk, boldogulni fogunk velük egyedül is. Szerencsések vagyunk, az a nagyon nehéz első időszak, amely talán elindíthatja a kismamákat a depresszió felé, nálunk tulajdonképp kimaradt. Bár én azt hiszem, hogy akinek ikrei vannak, az soha nem lesz depressziós, mert nem lesz rá ideje!

"Nálam is volt megtorpanás, volt mélypont"

Erős Antónia: Három hónaposak voltak a gyerekek, amikor úgy éreztük, nem megy tovább a szoptatás. Kikészítettük a tápszert, a cumisüveget – amit aztán szerencsére soha sem használtunk. Elbizonytalanodtunk, hiszen a mi gyerekeink ikrek, így alacsonyabb volt a születési súlyuk is, attól tartottunk, nem lesz elég számukra az anyatej. Szerencsére mégsem nyitottuk ki azt a bizonyos dobozt, hanem szoptatási tanácsadóhoz fordultam, aki egyetlen nap alatt – néhány jól irányzott kérdéssel - mindent rendbe tett! Ezután visszazártuk a mérleget oda, ahova a való, a szekrénybe - meg kell jegyeznem, senkinek sem ajánlom a szoptatás előtti és utáni méricskélést, hacsak valami nem indokolja kifejezetten. Abban az időben vált világossá számomra, hogyha egy gyerek szopik megfelelően, akkor annyi tej termelődik majd, amennyi szükséges, a kereslet-kínálat elve itt gyönyörűen érvényesül.

"Ne hagyjuk magunkat elbizonytalanítani!"

Erős Antónia: Nagyon fontos a család és a barátok, azaz a szűkebb és tágabb környezet támogatása. Bármelyik kismama elbizonytalanodik, amikor az ismerősök átjönnek megnézni a gyereket, és elhangoznak azok a bizonyos mondatok, mint például "Biztos, hogy nem kellene mégis egy kis tápszer?" vagy "Elég ennyi tej két gyereknek?", stb. Ilyesmi előfordult az én életemben is, de úgy gondolom, ha van egy-egy jó vezető mellettünk, akinek bízunk a véleményében – legyen az a védőnő, egy barátnő vagy a saját édesanyánk – csak őrá, illetve önmagunkra hallgassunk ebben a kérdésben.

"A nők 99 százaléka képes szoptatni a kisbabáját!"

Erős Antónia: Hozzátenném, nem muszáj két évig. Inkább csak a szerencsének köszönhető, hogy nálunk így alakult, illetve egyszerűen annak, hogy nem váltunk el egymástól az ikrekkel még egy teljes napra sem, mert nem volt rá szükség. Sem a munkám, sem más teendőim nem szólítottak el mellőlük, így aztán nem volt okom azt mondani, hogy fejezzük be. Természetesen sok olyan tényező van, amely a szoptatás időtartamát befolyásolhatja.

Fotó: Erős Antónia és Csetneki Julianna szülésznő, szoptatási tanácsadó

"Minden megoldható a megfelelő szervezéssel!"

Erős Antónia: Kilenc hónaposak voltak az ikrek, amikor visszamentem dolgozni. Csak azért tettem meg, mert tudtam, hogy mindent meg tudunk oldani a megfelelő szervezéssel. A férjemmel végiggondoltunk minden lehetőséget, természetesen az volt a legfőbb szempont, hogy hogyan járnának a legjobban a gyerekek. Nyilván bizonyos szintig az anyagiak is számítanak ilyenkor, de nem ez volt az elsődleges, hanem az, hogyha az apuka megy el dolgozni, akkor ő reggeltől estig nincs otthon, ha az anyuka - aki ebben az esetben én vagyok – akkor csak délután marad ki néhány közös óra, tehát az egész család együtt van a nap nagy részében. Tulajdonképp meg tudtuk úgy oldani, hogy én két szoptatás között elmentem egy kicsit híradózni, szó szerint, hiszen akkoriban még délután és este is szoptak a gyerekeim. Persze nagyon sokat segítettek, segítenek ebben a kollégáim, kaptam könnyítéseket a munkaidőmben is.

"Aki szeretne hosszú távon szoptatni..."

Erős Antónia: ...annak oda kell figyelnie arra, hogy mit eszik, hogy mindig megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz jusson, és hogy nagyon sok folyadékot igyon – akár 4-5 litert naponta, természetesen nem cukros üdítőből vagy szénsavas ásványvízből, leginkább víz, illetve teák formájában. Persze nehéz ennyi folyadékot meginni, nem is megy egyik pillanatról a másikra, fokozatosan kell ráállni. Bíztatásul, egy idő után annyira megszokja az ember, hogy észre sem veszi! Ki kell térnem arra is, hogy a nagyon intenzív sport sem feltétlenül tesz jót a szoptatásnak, különösen nem az elején. De nem azért, amiért a legtöbben gondolják. Sokan azt hiszik például, hogy nem szabad izzadni – nem ez a gond, ugye nyáron is izzadunk, maga az ugrálás, a rázkódás nem tesz jót, inkább ez az ami befolyásolhatja a szoptatás folytatását.

"A megelőzés szempontjából is fontos szerepe van az anyatejes táplálásnak!"

Erős Antónia: Ha csak az allergiás megbetegedésekre gondolunk, bizonyított tény, hogy az anyatejjel táplált gyermekek sokkal nagyobb arányban elkerülik ezeket a betegségeket, még akkor is, ha a családban egyébként előfordult már ilyesmi. Esetemben persze természetes, hogy mindenki rögtön a cukorbetegségre gondol, és nem tagadom, hogy ez megfordult az én fejemben is. A 2-es típusú cukorbetegséget, a gyermekkori elhízást szintén segít megelőzni az anyatejes táplálás. Az anyatejjel például nem lehet túltáplálni egy csecsemőt, ebből bármikor bármennyit fogyaszthat egy gyermek, és ez a későbbi egészséges táplálkozást is megalapozza. Hozzáteszem, az 1-es típusú cukorbetegség is - tehát amiben én érintett vagyok – részben megelőzhető anyatejes táplálással, az adatok szerint azoknál a csecsemőknél, akiket nem vagy csak rövid ideig szoptattak, magasabb az 1-es típusú cukorbetegség előfordulási aránya. Azt gondolom, hogyha például ezt megtudja egy kismama, akkor már nem kérdés, hogy szeretne-e szoptatni vagy sem. Számomra ez természetesen egy nagyon fontos információ volt, hozzáteszem, a közelmúltban jutott csak  tudomásomra, tehát nem elsősorban ezért szoptattam/szoptatom a gyermekeimet.De az egyes betegségek lefolyására is kedvezően hat a szoptatás, gondoljunk például egy súlyos hasmenésre, amely a kisgyermekeknél sajnos mindig súlyos. Egy csecsemő 24 órán belül az intenzívre kerülhet kiszáradás gyanújával, ellenben ha szoptatják és az anyatejet elfogadja, az pont elég lehet ahhoz, hogy a legnagyobb bajt elkerüljük.

"Nem mindig fáklyásmenet…"

Erős Antónia: Végezetül megemlíteném, ahogyan a terhességnek, úgy a szoptatásnak is megvannak a maga nehéz pillanatai, melyek bizony fizikai fájdalommal is járnak. Kialakulhat például egy mellgyulladás, ez akár lázat is okozhat, stb. – inkább nem is részletezném, aki átélte, tudja, miről beszélek. Nem szeretném, ha bárki azt gondolná, idealizált képet festek a szoptatásról, ez nem egy idea, hanem a világ legtermészetesebb dolga, amely minden kisbabának elengedhetetlenül fontos. Az anyatejes táplálással nagyban hozzájárulhatunk ahhoz, hogy gyermekeink egészséges emberekké váljanak, és bizonyos betegségek kisebb valószínűséggel alakuljanak ki náluk a jövőben.