Mi minősül reprodukciós kezelésnek, avagy kit véd a felmondási tilalom?

A speciális jogszabályok nem kizárólag a lombikosokra vonatkoznak, a Munka Törvénykönyve szerint az inszeminációs eljárások, illetve a petesejt megtermékenyülését és megtapadását elősegítő egyéb kezelési módszerek igénybevétele esetén is érvényes a felmondási védelem. Emellett munkaidő-kedvezmény is jár, azonban – érthető módon – a vizsgálatok, beavatkozások miatt távol töltött munkanapok fizetés nélküli szabadnapoknak minősülnek, juttatás nem jár értük.

Kivételek…

Rendes felmondással nem szüntethető meg a munkaviszony, azonban:

• Rendkívüli felmondással – súlyos gondatlanság, illetve fontos kötelezettség elmulasztása esetén - a kismama, esetünkben a reprodukciós kezelés alatt álló nő is bármikor felmenthető a munkavégzés alól.
• A határozott idejű munkaviszonynál is hasonló a helyzet, vagyis ha az adott időszakra kötött munkaszerződés lejárt, a továbbiakban megszűnik a jogviszony a felek között.
• A próbaidőre sem vonatkozik a felmondási tilalom - akár indoklás nélkül, illetve azonnali hatállyal megszüntetheti a jogviszonyt a munkáltató.
• Jogutód nélküli megszűnés esetén szintén érvényét veszti a felmondási védelem.

A törvény (csak) a felmondási tilalom jogi kereteit biztosítja

A szabályozás igen friss, csupán néhány évvel ezelőtt, 2005 júliusában lépett hatályba, és rengeteg a tisztázatlan kérdés vele kapcsolatban; példának okáért nem alakult még ki az arra vonatkozó bírói gyakorlat, hogy meddig terjed a felmondási védelem időtartama, erre sem a törvény szövege, sem az ide vonatkozó indoklás nem ad egyértelmű választ. A legszűkebb értelmezés szerint, a reprodukciós eljárás kezdetétől a terhesség tényének kiderüléséig él a védelem, de… Mi van például abban az esetben, hogyha a két inszemináció közötti kötelező három hónapos szünet letelte után – a meddőségi központok várólistái miatt – nem kezdődhet el azonnal a következő kezelés? Egyáltalán vonatkozik-e a beavatkozások közötti kötelező pihenőidőre a felmondási tilalom? (Ez utóbbi kérdésre a szakmai álláspontok többsége igennel válaszol, merthogy a szünetet a páciens egészsége érdekében, kötelező jelleggel rendelik el két inszemináció között.)

Elmondjuk-e a munkaadónak, hogy kezelés alatt állunk?

A fentiek értelmében nyilván meggondolandó, megosztjuk-e munkaadónkkal családalapítási terveink részleteit, a gyakorlatban ugyanis minden lehetőségünk megvan arra, hogy a főnök tudta nélkül kezeltessük magunkat (ez utóbbi esetben természetesen nem lép érvénybe a felmondási védelem). Lehetőségünk van szabadságot kivenni vagy táppénzre menni a kezelés időtartama alatt. Táppénz kiírására azonban kizárólag a háziorvos jogosult - tehát ha úgy érezzük, inkább magánügyként kezelnénk a dolgot, elég egy betegszabadságra vonatkozó ajánlás a nőgyógyásztól vagy az eljárást végző meddőségi központtól, amely alapján a háziorvos majd táppénzre küldhet bennünket. Ha elég bizalmas viszonyban állunk munkaadónkkal és úgy döntünk, beavatjuk életünk eme fontos mozzanatába, ügyeljünk rá, hogy mindenképp maradjon írásos nyoma is bejelentésünknek, vagyis kérjünk igazolást a kezelésekről (az adott meddőségi központban/kórházban, ne a háziorvostól).