Kánikulában az egyik legfontosabb dolog a folyadékpótlás, de figyelni kell arra, hogy a gyerek ne csak vizet vagy ásványvizet kapjon, mert ezek nem elegendőek az ásványi anyag pótlására. Dr. Szabó András, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója attól is óva inti a szülőket, hogy a hőségben jéghideg innivalót adjanak a piciknek.
A professzor szerint amennyire lehet és amennyire megoldható, kerülni kell a nagy meleget: kihagyni a déli időszakot, az utca árnyékos oldalán közlekedni, csökkenteni az aktivitást. Ha nincs a lakásban légkondicionáló, akkor az esti órákban érdemes szellőztetéssel kihűteni a lakást, nappal pedig csukott ablakoknál, besötétítve átvészelni a kánikulát.
A meleg ellen a szervezet párologtatással védekezik. Ez akkor nem működik jól, ha a gyermek nem iszik elég folyadékot, ezért a szervezete nem termel elég verejtéket, illetve olyan ruha van rajta, ami megakadályozza , hogy ez elpárologjon.
Dr. Szabó András hangsúlyozta: ahhoz, hogy a verejtékezéssel elveszített sót pótolni lehessen, nem elég vizet vagy ásványvizet adni a gyereknek. Azt javasolja, hogy a nagy melegben tejet, tápszert, gyümölcslevet vagy levest is kapjon a gyerek – ki, mit szokott -, mert ezekben van annyi elektrolit, amennyire a szervezetének szüksége van. Hozzátette: a szülők általában tudják, hogy kánikulában a szokásosnál több folyadékra van szüksége a gyereknek, de előfordul, hogy túlzásba esnek, és annyit adnak neki, hogy emiatt enni sem tud. Arra kell figyelni, hogy a gyerek kapja meg ugyanazt a táplálékot, mint más napokon – hiszen annak is a nagy része, 70-80 százaléka vizet tartalmaz -, és ezen felül legyen a plusz folyadék.
Tévhit, hogy a szervezetet csak a hideg folyadék hűti le, ezért nem is tanácsolja senkinek, hogy jéghideg üdítővel, teával vagy vízzel oltsa a gyerek szomját a melegben. A folyadék úgy hűt, hogy kiválasztódik a verejtékmirigy által, majd a verejték elpárolog a bőrfelületről. Nyugodtan lehet akár langyos vagy meleg teát is inni, a verejtékezéssel ugyanúgy hűt, mint a hideg – fűzte hozzá.
Vigyázni kell a napsütéssel is, mert ha a kánikulában órákig a szabadban van a gyerek, akkor könnyen napszúrást kaphat. A rossz közérzettel, aluszékonysággal, fejfájással járó napszúrás – sok folyadékkal és hűtéssel – egy nap alatt otthon is „meggyógyul”, de ha ezekhez a panaszokhoz hányás is társul, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
Dr. Szabó András kitért arra: ha valaki gyógyszert szed, ellenőrizni kell, hogy a nagy hőség befolyásolja-e annak hatását.
A professzor elmondta: a klinikán is megtesznek mindent azért, hogy a gyerekek a lehető legkevésbé érezzék a hőséget. Minden csecsemő-, és gyerekosztályon tudják hűteni a nagyobb tereket, megfelelő mennyiségű folyadékot biztosítanak a betegeknek (és a szülőknek is), valamint nem hagyják, hogy a gyerekek indokolatlanul fárasszák magukat, hanem ágyba parancsolják őket. Ez utóbbi azért is fontos, mert a keringési-, illetve szívproblémákkal küzdő betegek ilyenkor könnyen elájulhatnak. A nagy hőségben a megfelelő folyadékpótlás érdekében a szokásosnál hamarabb és gyorsabban adják az infúziót is.
Forrás: Semmelweis Médiasarok
A cikk nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Nem vállalhatunk semmilyen felelősséget azzal kapcsolatban, olvasóink hogyan használják fel a webhelyen közölt információkat.
Kis kép: Bigstock
