Alapos vizsgálódás után a szervezet összeállította a gyermekvállalást hátráltató leggyakoribb okok listáját:

Anyagi nehézség:

• A fiatal párok jelentős része úgy véli, hogy nem engedheti meg magának, hogy a gyerekvállalás ideje alatt egy keresetből éljen. Sok fiatal anyagi okokból nem, vagy csak jelentős eladósodás árán tud önálló háztartást alapítani. Jelentős részüket diákhitel is terheli.

Sajnos napjainkban egy szomorú tendencia látszik kialakulni; a fiatal pároknak olyan nehézségeket kell leküzdeniük a házasság feltételeinek megteremtéséhez, hogy a gyermek iránti vágy könnyen átbillenhet a függetlenség kizárólagos óhaja felé. Nem ritka, hogy azok a párok, akik tartósan, illetve súlyos megélhetési nehézségekkel küzdöttek, nehezen elviselhető (lakás)körülmények között éltek, végül abban az esetben is elválnak, hogyha végül sikerül szert tenniük azokra a javakra, melyeknek birtokában nyugodt szívvel vállalhatnák a tervezett gyermeket/gyermekeket. A lakásért való elkeseredett küzdelem, a túlhajszolt életmód végül felőrli a valaha volt romantikus kapcsolatot, és idővel mindkét fél többre értékeli az irreális erőfeszítésekkel kiharcolt függetlenségét a családalapítással járó kötöttségeknél.

Kevés az óvoda, bölcsőde:

• Jelenleg 10-15 ezer bölcsődei és több ezer óvodai férőhely hiányzik az országban, ezért sok kisgyerekes anya, ha kap is munkát, akkor sem tud visszamenni dolgozni.

Munkahelyi diszkrimináció:

Az emberek félnek gyermeket vállalni, mert úgy gondolják, hogy:

• sok munkáltató nem alkalmaz kisgyermekes munkaerőt vagy olyan nőt, akinél fennáll a lehetőség, hogy hamarosan gyereket szeretne;
• nem tudják vállalni a késői túlórákat, ezért a gyermektelenekhez képest jelentős hátrányban vannak a munkahelyükön;
• részmunkaidős állások hiányában hosszú időt kénytelenek otthon tölteni, így elavul a tudásuk.

Pártalálási nehézség:

• A fiatalok jelentős része nehezen talál párt.

A társadalomkutatók vizsgálataiból egyértelműen kiderül, a rossz demográfiai mutatók alapvetően nem abból adódnak, hogy a fogamzóképes korú nők nem szeretnének gyermeket, sokkal inkább bizonytalan párkapcsolati helyzetük, valamint az ebből fakadó kiegyensúlyozatlan lelkiállapotuk idézi elő a helyzetet. Az élettársi kapcsolat – legalábbis a nőkre, egészségükre, gyermekvállalási mutatóikra nézve – egyértelműen előnytelenebbnek bizonyul az együttélés klasszikus formájával, vagyis a házassággal szemben. Igaz, hogy a házastársi kapcsolatok sem feltétlen stabilak, riasztóan magas a válások száma, azonban az élettársi viszony még így is jóval ingatagabbnak látszik: a statisztikai adatok szerint kevesebb gyermeke születik azoknak a nőknek, akik élettársi minőségben élnek párjuk mellett, illetve arányaiban jóval többen maradnak közülük végleg gyermektelenek.

Instabil párkapcsolat:

• Sok tervezett gyerek nem születik meg, mert jelenleg a házasságok és élettársi kapcsolatok több mint 60%-a felbomlik.

A férfi-női munkamegosztás aránytalansága:

• Európa legtöbb országához viszonyítva hazánkban a férfiak kevesebb szerepet vállalnak a gyereknevelésben és a családi feladatokban, ezért a nőknek sok családban nehezebb a gyerekvállalást és a munkát összeegyeztetni.

Meddőség:

• A párok 20%-a több mint egy évig sikertelenül próbálkozik a gyerekvállalással.

A média által közvetített értékrend:

• A média által közvetített értékrend nem ritkán a tartós házasság és a gyerekvállalás ellen hat.

Negatív szülésélmény:

• A jelenlegi egészségügyi rendszer nem kedvez az anya- és bababarát szüléseknek - vannak nők, akik emiatt nem mernek újabb szülésre vállalkozni.

Támogató közösségek hiánya:

• A kisgyerekesek mögött egyre kevésbé állnak olyan támogató közösségek, melyekre számíthatnának a megváltozott életformához való alkalmazkodásban. A nagyszülők, keresztszülők, barátok maguk is dolgoznak, távol laknak.