Abonyban magántulajdonú állat- és szafaripark működik. Érdekes állatokkal találkozhatunk, pl. lámával, emuval, struccal, szürke marhával, szamárral, selyemmajommal, oroszlánnal. Sétakocsival tehetünk egy kört a park területén, vagy a fajátékokból álló játszótéren múlathatjuk az időt.
Tavasztól őszig élvezhetjük az erdei friss levegőt, a családias hangulatú állatkertet, ahol az állatokat etethetjük, simogathatjuk. Sétakocsikázhatunk a hortobágyi pusztakocsin vagy lovagolhatunk (a park karámjában, az ösvényeken, segítséggel, vagy segítség nélkül). A játszótér mellett a labdajátékokat kedvelőknek egy focipálya méretű tisztás áll a rendelkezésre.
Az Abonyi MagánZoo megtalálható a régi 4-es út Abonyon átvezető szakaszának Szolnok felé lévő végében.
Bocsoda is várja a Veresegyházára látogatókat!!! Remek szórakozás kicsiknek és nagyoknak a kultúrált, medvékhez, és farkasokhoz méltó környezetben találkozni kedvenceinkkel.
A medvék és a farkasok kifutója körül földút vezet, mely babakocsival is jól járható.
Szerezz egy fejelthetetlen hétvégi programot a gyermekednek!
SZÜNNAP NINCS!
Egy 24 hektáros tölgy erdőben több mint 2500 állat várja, hogy megnézzék.
Gyermekcsoportoknak kedvezmény!
A kalandtúra egyes állomásain az ismert klasszikus mesék elevenednek meg. A cél a kurtafarkú kismalac megtalálása. Ami nem is olyan egyszerű, hiszen számos izgalmas és kalandos feladatot kell teljesíteni közben. Először is át kell kelni az Óperenciás tengeren. Itt ki kell menteni Csipkerózsikát a gonosz sárkány karmaiból, meg kell találni a békakirály elveszett koronáját, segíteni kell Hamupipőkének a cipőpárosításban, és nem utolsósorban Piroskát is el kell kísérni a nagymama házáig.
A Budapesthez simuló, völgybe húzódó Budakeszi Vadasparkban, a fővárostól húszpercnyire. Tömegközlekedéssel legkönnyebben a Moszkva Térről induló 22-es vagy piros 22-es busszal közelíthető meg. A Szanatóriumi utcánál leszállva, az utcán begyalogolva, körül-belül húsz perc kényelmes séta.
Ha családoddal kirándulni támad kedved, akkor a Velencei-tó remek célpont. Biztosan jártál már arra a gyerekeiddel, hiszen kedvelt fürdőhely, és nyáron sokan látogatják. Nem csak nyáron lehet gyönyörködni benne, mert a tótól pár kilométerre található a Pákozd-sukorói arborétum, ahova Neked is érdemes ellátogatnod gyermekeiddel, hiszen csodálatos.
A parkba nem csak a növények és az állatvilág megfigyelése miatt érdemes egy hétvégi kirándulást szervezni, bár a fűben futkározó kék-zöld színű gyíkok nagy örömöt okoznak a mindenre rácsodálkozó gyerekeknek. Az arborétumban van egy remek kilátó, ahonnan rá lehet látni a Velencei-tóra, és rácsodálkozhatunk, hogy milyen gyönyörű helyen élünk.
A parkban gondoltak a családokra, ezért hagytak helyet a játszótereknek is. Ezek egy hatalmas tisztáson több korosztály igényeit is kiszolgálják. Van a kisebbeknek hinta, homokozó, mérleghinta, a nagyobbaknak pedig egy remek fa vár, sok csúszdával, és néhány várfokkal.
Egyetlen hiányossága van az arborétumnak, nincs sem büfé, sem étterem a területén, ezért a parkolóból mindenképpen vidd magaddal a túlélő csomagodat, mert az ivóvízért kb 10 percet kell sétálni a játszótérről. A jó hír, hogy az arborétumtól kb 5 perc kocsikázással elérhető két jó étterem is.
Ha már arra jársz, lehet bujócskázni egy jót az Obeliszk környékén, ahonnan szintén rá lehet látni a Velencei-tóra, és egy pár percre van a parkolótól a Don-kanyar emlékkápolna is.
A területen mintegy 250-féle fa és cserje él. A kirándulók gazdag növénygyűjteményben, és páratlanul szép tájban gyönyörködhetnek. A Velencei-tó vidéke különösen a kilátóból tárul fel teljes szépségében.
Az 1990-es években épült a domboldalra - Szabó Tamás tervei alapján - a Don-kanyar Emlékkápolna, amelyben a II. világháború idején, a Don-kanyarban elesettek emlékét őrzi kegyelettel az utókor. A kápolnában jeles évfordulókon a megemlékezés keretében ünnepi szentmisét tartanak. Itt helyezték el az ismeretlen katona sírját is. Szabadon látogatható.
A pákozdi csata színhelyén, a Mészeg-hegyen a százéves évfordulón állították fel az obeliszket, mely messziről is jól láthatóan emlékeztet a jeles eseményre.
Az itt található emlékkiállítás az 1848. szeptember 29-én, a környező dombokon lezajlott csata dokumentumait mutatja be.
Kirándulásra csábító vadregényes erdők különleges szépségû cseppkõbarlangok, történelemrõl mesélõ vármaradványok, gyógyhatású termálvizek és világörökséget gazdagító értékek.
A természeti kincsek megőrzése érdekében két nemzeti parkkal büszkélkedhet a megye, az egyik a hazánk nemzeti parkjai közül harmadikként, 1977-ben megalakult Bükki Nemzeti Park. A megye legnagyobb hegysége, a Bükk változatos karsztjelenségei, barlangjai, szurdokvölgyei és kiemelkedő sziklabércei, valamint változatos növény- és állatvilága évről évre látogatók százezreit vonzzák ide. A nemzeti park kitűnő lehetőséget kínál a gyalogos, kerékpáros túrázásra, pihenésre, a természeti értékek megismerésére, s a Bükk erdőségeiben rohanó kisvasutak nyújtotta élményekből is kivehetjük részünket.
Szintén a megyében található az Aggteleki Nemzeti Park is, mely 1985 óta gazdagítja a nemzeti parkok táborát. Az Aggteleki Nemzeti Park 262 barlangjából 20 fokozottan védett, leghíresebb közülük a Baradla–Domica barlangrendszer. Ez Közép-Európa legnagyobb, 25 km hosszú barlangrendszere, amely kővé dermedt rejtett csodákat tartogat az oda látogatók számára. Az itt található barlangrendszer – a Szlovák-karszt barlangjaival együtt – 1995 óta része a világörökségnek. A Baradla barlang bámulatos cseppkő mesevilága által nyújtott élmények láttán pedig ezen egy cseppet sem csodálkozunk. A környék a barlanglátogatásokon kívül azonban ezernyi egyéb csodát is rejteget, kezdve az Aggteleki-karszt természeti, kulturális értékeit bemutató túráktól a falusétákon át a kézműves bemutatókig.
Kihagyhatatlan úti cél hazánk egyik legszebb fekvésű vármaradványa, a füzéri vár. S nemcsak hogy a legszebb fekvésű, de a legkorábbi váraink egyike is az impozáns erődítés. A festőien szép környezetben magasodó várrom egy különleges és védett vulkáni kúp tetejére épült. Maga a település, Füzér Magyarország északkeleti részén, a magyar–szlovák határ mentén helyezkedik el, s nem csupán gyönyörű váráról nevezetes, hiszen a Nagy-Milic, a környező hegyek, erdők, a gazdag növény- és állatvilág is csodálatos élménnyel szolgálnak az ide látogatóknak.
Az ország első akadálymentesített erdei sétányát adták át júniusban a Nagyréten. A másfél kilométer hosszú, csaknem egy méter széles, viacolor burkolattal ellátott úton végighaladva öt információs tábla segítségével ismerhetik meg a látogatók a környék állat- és növényvilágát.
A Nagykovácsi út felől. A Hűvösvölgyi út felől érkezve még a Nagyrét utcai kereszteződés előtt van. a parkoló. Nehezen észrevehető a bekötőút, némi támpontot ad, hogy előtte bal oldalon található egy parkoló, majd ezután jobbra, egy 70-es sebességkorlátozó tábla előtt rögtön kell lehajtani a parkolóhoz.
Érd-Ófaluban, a Duna árvédelmi töltésétől nem messze, a római hadi út nyomvonala mellett (Mecset u.) emelkedik a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. században épült dzsámi minaretje.
A palánkvár észak-déli irányú kiterjedése a feltárás szerint 147 m hosszú lehetett. A régészeti ásatás eredményeit alapul véve készítette el Ferenczy Károly építész 1970-ben a csonka torony helyreállítási terveit a dzsámi befoglaló méreteit (10x11 m) jelző díszburkolattal, valamint a Mekka felé tájolt mihrab-fülke vasbeton imitációjával. A dzsámi sarkait villanyoszlopok jelzik. A minaret hiányzó részeinek pótlására az eredetitől szándékosan eltérő anyagot (vasbetont) használtak, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, melyek az eredeti és melyek a kiegészített részek.
A 23 m magas érdi minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki.
Törzse 12 szög alaprajzú.
Körerkélyéhez 53 db változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel.
A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják.
A Mekka felé tájolt felső ajtón át kilépve csodálatos panoráma nyílik Ófalura, a Dunára és a Beliczay-szigetre.
Az ezoterikus tanok szerint itt futnak össze a Föld erővonalai, itt található a Föld szív csakrája. Egyesek szerint, fülünket a sziklára téve halhatjuk a Föld szívverését.
Pomáztól kb. 6 km-re található, gyalogosan megközelíthető Kiskovácsi, vagy Lajosforrás felől. A Holdvilág-árok, a Pilis legromantikusabb helyeinek egyike.
Nedves időben a csúszásveszély miatt nem javasolható! Nehéz és néhol nem veszélytelen mászás után tudunk csak végig mászni rajta. Például leereszkedni az úgynevezett Meteor-létrán lehet az árokba. (Félősebbek körben egy meredek lépcsőn is leereszkedhetnek.)
A nyolcvanas években az árokból kivezető patak sodort el egy heves eső után egy főleg iskolásokból álló csoportot, az akkor elsodort fahidakat azóta sem pótolták.
A terület és környéke több misztikus eredetű történet kiinduló pontja, többek között Árpád fejedelem sírját is keresték már itt.
Tény, hogy a Weiszlich-barlang ( Remete-barlang, Holdvilágárok barlangja) régészeti leletekben gazdag, még aranyat is kerestek ezen a helyen, de a fejedelmi temetkezési helyről szóló teóriák mai napig nem kaptak bizonyosságot.
Nomádok, honfoglalás kori haditorna korhű öltözetben. Lovasbemutató eleveníti meg honfoglaló őseink életét, legendás harcmodorát.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark új látványa a folyamatosan bővülő Nomád Park. Jurták, félig földbe vájt házak, karámok, áldozó helyek, és boronaházak várják az érdeklődőket. Megismerhetik az íjászat alapfogásait, sőt vezetéssel lovagolhatnak is.
Nagybörzsönyben a vízimalmok nagy múltra tekinthetnek vissza, már a török korban is rendelkezett malommal a település, a molnármesterség dinasztikusan apáról-fiúra öröklődött. A XIX. század közepén épült vízimalom a Börzsöny patak vizét használja. A hosszú épület lakóház, malom és istálló volt egyben.
A kétszintes épület egyik leglátványosabb szerkezeti eleme a tető alatt elhelyezett, felülcsapott vizikerék, melynek felső részére engedték rá a patakból a malomárkon át ide vezetett vizet. A vizikerék forgatta meg a pincében lévő főtengelyt, mely szíjáttétellel hajtotta meg az 1930-as években ide került hengerszékeket.
Ma a malomipar történetét bemutató kiállítás tekinthető meg benne.
Szeretnéd bejárni az országot egy nap alatt?
Kicsi országban élünk? Ha mondjuk Lengyelországhoz, Németországhoz, Spanyolországhoz, Franciaországhoz, vagy neadjisten Kínához mérjük, akkor igen. Nincsenek benne igazi távolságok, az ország különböző tájainak dialektusait beszélők minden nehézség nélkül megértik egymást, természeti értékeink túlnyomó többségét túlélőfelszerelés nélkül is meglátogathatjuk. De próbáltak már egy alapos országjárást egy átlagos szabadság alatt véghezvinni?
Kapolcson 2008. július eleje óta egy élvezetes országismereti gyorstalpalón vehet részt a turista: megnyitotta kapuit ugyanis az Országpark, ez az egyedi látványosság, mely kültéri makett formájában mutatja be Magyarország domborzatát, növényzetét és kőzeteit, vizeit és épített örökségét. Az egyes városok látványosságait a park koncentrált formában, a települések „szimbólumaként” mutatja be: Budapestet például az Országház, Szegedet a Dóm, Székesfehérvárt az Országalma, msikolcot a TV-torony, míg Kapolcsot az emblematikus Vízimalom jelöli. A Mini-Magyarországra látogató pár óra alatt bejárhatja Tolnát-Baranyát, üldögélhet a Balaton mólóinál, meghódíthatja a Kékestetőt és könnyű sétával abszolválhatja a visegrádi Fellegvár bevételét. A Parkban emellett játszótér, régi vízimalomból kialakított, korhű bútorokkal berendezett étterem, szabadtéri színpadok, és rendezvénysátor is várja az érdeklődőket.
Tudtad, hogy a Szalajka-völgyben olyan európai színvonalon kialakított kirándulóhelyet találsz, ahol gyereked nagyokat játszhat, kisvasutazhat, szaladgálhat is az erdei levegőn?
Szilvásváradról számos túraútvonal vezet a környező természeti nevezetességekhez, a Fátyol-vízeséshez és a Szalajka-völgybe, amelynek élővilágát tanösvény is bemutatja. A kirándulók ezen az útvonalon erdei kisvasúttal is közlekedhetnek.
A település természeti értékeiről, kedvelt kirándulóhelyeiről ismert. Szilvásváradot a lótenyésztéshez kötődő hagyományai világhírűvé tették, a település nemzetközi lovastalálkozók helyszíne.
A Bükk hegységben fekvő Szilvásvárad már az ősember korában lakott volt. A településhez közeli istállóskői barlangban találták meg a vidék egyik leggazdagabb őskori leletanyagát. Szilvásvárad a XIV. században Éleskő várához tartozott, amely a tatárjárás előtti idők igen kevés kővára közé tartozott. A hajdani erődítményre ma már csupán falmaradványai emlékeztetnek.
1792-ben vasfinomító és kovácsoló hámort alapítottak, ezután nyitották meg a vasércbányát a Horotna-völgyében, és ekkor létesítettek vasolvasztót. Szilvásváradra az 1950-es években telepítették a lipicai ménest. Ennek eredményeként indult fejlődésnek a lovassportbázis, amely népszerűségét máig megőrizte. A múltról a Lipicai Lótenyésztés Történeti Kiállítás tanúskodik.
Az építészeti látványosságok mellett figyelemre méltó az itt létrehozott Szabadtéri Erdészeti Múzeum, valamint a Középkori Börtönmúzeum, amelynek kiállítása a középkori városok, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával jött létre. Szilvásváradról számos túraútvonal vezet a környező természeti nevezetességekhez, a Fátyol-vízeséshez és a Szalajka-völgybe, amelynek élővilágát tanösvény is bemutatja. A kirándulók ezen az útvonalon erdei kisvasúttal is közlekedhetnek.
A település megközelíthető közúton: Eger felől a 25-ös úton Szarvaskő után Bélapátfalva felé kanyarodva; vasúton: a Füzesabony-Eger-Putnok vonalon.