A felnőtt szervezetre ártalmatlan, újszülött babáknál életveszélyes következményekkel is járhat
A fertőzött kismamák körében valamivel gyakrabban fordul elő koraszülés, idő előtti burokrepedés és vetélés; az újszülöttet ért Streptococcus-fertőzés pedig súlyos, akár életveszélyes következményekkel is járhat. Két fajtája létezik, az egyik a megszületést követő 6-12 órában fejlődik ki, a másik hetekkel később, 2-12 hét leforgása után fejti ki hatását. Előbbi súlyos légzési és keringési rendellenességeket idéz elő az időre született, megfelelő súlyú, azaz látszólag egészséges kisbabánál, utóbbi agyhártyagyulladást okoz néhány hetes korban.
Szűrési lehetőségek
Magyarországon nem kötelező a Streptococcus-szűrés - sok helyen többször is elvégzik a terhességi rutinvizsgálatok keretében, de szép számmal akadnak olyan szakemberek is, akik nem ragaszkodnak hozzá, ugyanis nem lehet egyértelműen kimutatni vagy kizárni a baktérium jelenlétét a vizsgálattal. A B típusú Streptococcus baktériumot a hüvelyváladékból tenyésztik ki, ebben normális esetben is több száz vírus és baktérium található, nehéz megbízhatóan elkülöníteni a szóbanforgó kórokozót, továbbá, mivel a baktérium mennyisége is ingadozik a szervezetben, fennáll a téves diagnózis lehetősége.
A szűrést – ha végzik – rendszerint a várandósság 36. hete környékére időzítik, hiszen a kisbaba döntően a születése pillanatában fertőződhet a baktériummal (de kis mennyiség már a méhlepényen keresztül is átjuthat hozzá, illetve a burokrepedés pillanatában is megtörténhet mindez, tehát a császáros kisbabák sincsenek maximális biztonságban ebből a szempontból).
Mi a teendő, ha valaki hordozó?
Fontos tudni, hogy ha valakinek egyszer már kimutatták hüvelykenetéből a kórokozót, egész életén át hordozónak fog számítani. Mivel a B típusú Streptococcus szinte kiirthatatlan a szervezetből, és a várandósság időszakát leszámítva nem jelent veszélyt a szervezetre; felesleges lenne ellene antibiotikumot szedni, a nőgyógyászt azonban haladéktalanul tájékoztatni kell a fertőzésről, ha valaki gyermeket vár. Megnyugtatásul, a hordozó édesanyák gyermekeinek mindössze 1 százaléka kapja el a fertőzést, ennek ellenére a megelőzés, vagyis a gondos megfigyelés, és az idejében elkezdett antibiotikumos kezelés létfontosságú.
Miért nem kap minden hordozó kismama újszülöttje automatikusan antibiotikumot?
Az antibiotikum adása egy kezelési módszer, ezért alkalmazása előtt – mint bármelyik másik terápiás eljárás megkezdése előtt – az orvosnak mérlegelnie kell. Az antibiotikum tönkreteheti az újszülött baba még kialakulatlan, rendkívül sérülékeny bélflóráját, elpusztíthatja a véralvadásért felelős baktériumokat, stb. Ezért az automatikus gyógyszeres kezelés helyett szoros megfigyelés alatt tartják a babákat, a fertőzöttség első jeleit tapasztalva pedig azonnal megkezdik az antibiotikumos kúrát. Ez utóbbi szempontból is elengedhetetlen a megfelelő idejű kórházi tartózkodás a baba születését követően, ugyanis az első órákban semmilyen tünetet nem mutatnak a fertőzött babák, látszólag teljesen egészségesnek tűnnek.