Sok kismama a terhesség vége felé azon kezd el aggodalmaskodni, hogy mi van akkor, ha nem veszi észre, hogy érkezik a baba. Vajon melyik az a pont, amikor indulni kell a kórházba, és mikor vaklárma az egész? Hidd el nekem, tudni fogod, amikor eljött az időd, már csak azért is, mert már nyilván millió hasonló témájú beszélgetésben volt részed a már „beavatottakkal“, az orvosoddal, és a google keresődben is komplett tanulmányok ugranak fel a témában, hacsak azt kezded el ezredszerre is begépelni, hogy „mikor“.
Én ezt már nem bírom tovább
A harmadik trimeszter második felében talán ez a leggyakoribb mondat, amit vagy magadban, vagy hangosan szajkózol. A legtöbbször inkább hangosan. A biológia csodálatos dolog: mire eljutsz idáig, addigra már az ismeretlentől (a szüléstől) való félelem teljesen eltörpül ahhoz képest, hogy már csak totyogva tudsz közlekedni, másodpercenként kell pisilned, az éjszakáid pedig többnyire álmatlanul telnek márcsak azért is, mert felkelni az ágyból olyan, mint amikor a mezei poloska a hátán vergődve megpróbál újra visszakerülni a lábacskáira. Az ágyban fekve álmatlanul pedig azon jár az eszed, hogy vajon kellene-e területfoglalási engedély egy olyan daruhoz, ami napi huszonnégy órában téged helyezgetne egyik pozícióból a másikba.
A telefonod egyébként már nem veszed fel. A vibert, whatsappot, messengert és úgy általában az üzenetváltó alkalmazásokat meg sem nyitod, ugyanis záporoznak a kedves barátok, rokonok és üzletfelek megkeresései: - Na mi újság? – Még egyben?
Ettől pedig olyan ideges leszel, hogy menten felrobbansz, de a szülés, na az bezzeg nem indul be.
Árulkodó jelek
Vannak bizonyos jelek, amiből lehet következtetni arra, hogy eljött szabadulásod órája, vagy legalábbis hamarosan eljön. Fontos, hogy tudd azonban: minden test másképpen működik, a szülés pontos idejét megbecsülni sem az orvos, sem a jósnő, sem az ingaóra nem fogja tudni. Ugyanakkor érdemes a testedet figyelni, mert egyrészt nagyban megkönnyíti a várakozást, másrészt segít abban, hogy el tudd dönteni mikor is kell elindulni a kórházba.
Hát és derékfájás
Ne nevess hangosan! Tudom én, hogy eddig is mindehol fájt és szúrt, és egy székről felkelni önmagában teljesítmény volt így a vége felé, de van az a derékfájás, ami jellegzetesen a szülés beindulását jelzi. Ez a fájdalom jön-megy és nem erősődik, inkább egy tompa nyomáshoz hasonlítható. Onnan tudod megkülönböztetni a „sima“ ízületi fájdalmaktól, hogy míg az terhelésre jelentkezik és éles, ez olyan „sunyin“ húzódik meg a háttérben.
Hasmenés, esetleg hányás
Tudom, tudom, már megint a hányás. Valahogy a terhesség mintha a hányás körül ólálkodna 9 hónapon át, és mindig csak a megfelelő alkalmat keresné, hogy újra felbukkanhasson. Hát így van ez a végefelé is. A hasmenés is az idő közeledtét jelezheti, mert a terhesség vége felé a testünk felkészül a magzat kitolására és ilyenkor bizony az izmaink szépen lassan ellazulnak.
Krónikus fáradtság és kirobbanó energia
Ez a nesze semmi fogd meg jól kategória. Ugyanis sok kismama a szülés előtti napon teljesen újraendezi a babaszobát, glettel, fest és mázol. Mások pedig egyszerűen azt érzik, hogy csak feküdnének, álmosak és teljesen gyengének érzik magukat. Mindkét „tünet“ utalhat arra, hogy másnap már a szüőszobán folytatódik a buli.
Mi van a bugyidban? Megmondom mikor szülsz
Sokszor a szülés előjele lehet, ha hirtelen a folyás sűrűbb és nagyobb mennyiségű lesz, esetleg rózsaszínes, barnás színre vált. Érdemes erről már az orvossal is konzultálni, legalább telefonon.
Jósló fájások
Mindegyik előjel közül ez a „leggonoszabb“. Az úgynevezett Braxton-Hicks összehúzódások- leánykori nevükön jósló fájások- ugyanis nagyon alattomosak tudnak lenni. Jönnek-mennek, rendszertelenek, ugyanakkor jól megizzasztják a kismamákat. Kedvenc előfordulási idejük az éjszaka közepe, amikor egy pillanatra talán sikerül elaludnod, biztos lehetsz benne, hogy erre fogsz felébredni. Ráadásul elsőre úgy tűnhet, hogy bizony ez már az lesz, de aztán rájössz, hogy nem, nem. Ez csakúgy, egy kis végső gyötrelem gyanánt érkezett meg a késői órákban. Ha ez vigasztal, ezek a jósló fájások már tényleg az idő közeledtét jelzik, ráadásul felkészítik a testedet az előtted álló nagy feladatra.
Egy kis érdekesség: a jóslófájások a nevüket- Braxton –Hicks- John Braxton Hickstől kapták, aki 1872-ben elsőként jegyezte le ezt a jelenséget, amikor kismamákat vizsgált a terhesség utolsó szakaszában.
Nem kapsz sokkot a mérlegre állva
9 hónapon át a sírás kerülgetett, ahányszor megláttad a mérlegedet? Hát akkor most pattanj fel (már ha képes vagy rá) és légy nagyon- nagyon boldog. Erre két nyomós oko tis tudok: valószínűleg a szülés közeledtével a súlygyarapodás abbamarad. Tehát nem híztál semmit és mindjárt mehetsz szülni!
Jó jó, de ott vagyunk már?
Ezt sajnos nem tudom. Amit viszont igen, hogy próbálj meg ellazulni! Ha orvosilag nem ellenjavalt, esténként ülj be a kádba, gyújts meg néhány mécsest, csepegtess illóolojat a vízbe és lazíts. Képzeld el, hogy nemsokára megérkezik a kisbabád. Képzeld el azt az érzést, amikor először tarthatod majd a karodban! Ne görcsölj rá, ne siettesd, csak valahogy próbáld meg elengedni azt a nagyon éber figyelmet, amivel mindenben a szülés beindulásának a jeleit kutatod. Nemsokára minden úgy lesz, ahogy elképzelted! Addig is, tölts ki magadnak egy korty vörösbort, ízlelgesd, hallgass zenét, zárd ki a zajt és kezdj el elköszönni a várandósságodtól. Hajrá!
